Hozzászólások: Diósdi Polgári Körök Szövetsége

Az év bulija a Magyar Cirkusz!: hozzászólás (aron)

aron — Thu, 25 Sep 2008 16:10:58 +0000

Nem csak e sorok írója érezte így, hanem még nagyon sokan, hogy az 1999-ben alakult együttesre igazából csak 2005-ben, a Szélbe kiáltok címmel megjelent második nagylemezük után figyeltek fel sokan, az igazi elismerést pedig a zenekar 4. albuma, az Éberálom hozta. Az Ismerős Arcokat egyre többen ismerik, de talán még mindig nem elegen. A lassan egy évtizede működő, immár tökéletesen kiérlelt művészi világú együttessel kapcsolatban előszeretettel használt „nemzeti” jelző jelen esetben inkább szűkítő jellegű volt, sokáig talán emiatt sem játszották számaikat a kereskedelmi adók. Sikerüket így szinte csak maguknak köszönhetik. Szóval az Arcok a kilencvenes évek végén kezdett mocorogni, és 1999-ben alakult meg négy fővel, két korábbi együttes tagjaiból. Az „IA” kezdetben gitár – basszus – dob és ének felállásban játszott, a stílus pedig a blues volt. Úgy érezték azonban, hogy mindez még nem az igazi, hogy még nem igazán egyedi a megszólalásuk, ezért beszerveztek még egy (kezdetben vonakodó) szintetizátorost is, aki egyszerre hozott dallamos ízeket és némi klasszikus zenei fűszerezést. A hangzás is változott, „eklektikussá” vált, a bluestól a rockon át a magyar népzenei motívumokig minden előkerült. Ennek köszönhetően fokozatosan nőtt az érdeklődés a banda iránt. A fiúk immáron nemcsak ismertek a szűkebb és tágabb hazában, de egyfajta kultuszzenekarrá is váltak. A frontember, Nyerges Attila teljesen egyedi személyiség, aki senkire nem emlékeztet sem az éneklésével, sem a dalszövegeivel, „rock-verseivel”. Práder Vilmos első osztályú gitáros, és nem utolsó sorban remek vokalista. A nagy elődökhöz, Tátrai Tiborhoz hasonlóan, elképesztő színvonalú, virtuóz gitárszólókra képes. Galambos Nándor basszusgitáros hol finom játékossággal, hol durva keménységgel muzsikál. Leczó Szilveszter billentyűs, szintetizátor- orgona- és zongorajátéka dússá, teltté teszi a hangzást. Kovacsik Tamás dobos pedig – a géppuskaropogástól a laza swingig – olyan stabil alappal szolgál, amire nyugodtan „rá lehet pakolni” a többi hangszert, amelyek között olykor szaxofon és a hegedű is helyet kap. Az Ismerős Arcok kiváló lemezei mellett fantasztikus hangulatú koncertjeiről ismert. A rock amúgy is igazából élő műfaj, sokat hozzá tudnak tenni az élő zenészek a lemezről ismert dalokhoz. A Fővárosi Nagycirkuszban pedig minden eddiginél nagyobb látványelemeket is ígér a zenekar, úgyhogy aki egy igazán jóízűt, tartalmasat szeretne bulizni napjaink egyik legjobb feltörekvő zenekarának szakavatott irányításával, annak ott lesz a helye! A jegyárakról és a nézőtér elrendezéséről a http://www.ismerosarcok.hu/ulesrend.pdf linken lehet tájékozódni. Bővebb információ: porondmester@ismerosarcok.hu

Jegyek az alábbi helyeken még kaphatók:
Mind Zene Zeneáruház ( V.ker Vámház krt 4. ) a hét minden napján 10-20 óráig!
Fővárosi Nagycirkusz ( XIV.ker Állatkerti krt. 12/a ) Fehérlófia könyvesbolt ( VIII. ker. József u.4. ), Szkitia könyvesbolt ( XII. ker. Böszörményi út 19/a )

MECSEKI HARGITA SZOBRÁSZMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA: hozzászólás (aron)

aron — Wed, 17 Sep 2008 10:12:24 +0000

A kiállítást megnyitja Dr. Bereczky Lóránd a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. A megnyitón közreműködnek: Mecseki Hargita (ének), zongorán kísér Janik László művésztanár.

Mecseki Hargita művészeti tanulmányait 1962-ben a Képző és Iparművészeti Gimnáziumban festő és 1970-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végezte, majd művésztanári diplomát szerzett. Mesterei Szabó Iván és Barcsay Jenő. Tagja több művészeti egyesületnek és társaságnak. 1974-ben elnyerte a Fiatal Képzőművészek Stúdiója ösztöndíjat. Az évek során művészeti közéletben való intenzív közreműködésért (jótékonysági tárlatok és koncertek rendszeres résztvevője.) számos elismerést kapott. Szűkebb környezetében, Rákoscsabán 2003-ban elismerő díjjal tüntették ki. Tagja és elnöke a Művészalkotó Társaságának, valamint a Magyar Festők és Szobrászok Társaságának. Számos egyéni és csoportos hazai és nemzetközi kiállítása volt. Közterületen, köztulajdonban lévő jelentősebb munkái Budapesttől – Pécelig számos helyen állnak. 1995-től a Magyar Televízió több ízben portréfilmet sugárzott róla.

Wittner Mária Diósdon!: hozzászólás (admin)

admin — Thu, 15 May 2008 12:42:26 +0000

Néhány további információ Wittner Mária életéről:

Wittner Mária (1937)

Budapesten született, apját nem ismerte, anyja dajkaságba adta. Kétévesen karmelita zárdába került. 1948-ban ismerte meg anyját, aki rövid idő múlva állami gondozásba adta. Gimnáziumi tanulmányait félbehagyva gyors- és gépíróként helyezkedett el Szolnokon, majd a Kunhegyesi Járási Tanácson. 1955-ben fia született, fél évvel ezután Budapestre költözött. Alkalmi munkákból élt.

1956. október 23-án részt vett a tüntetésen, a Rádió ostroma során csatlakozott a felkelőkhöz. Október 24-én a Corvin közben megismerkedett Havrila Béláné Sticker Katalinnal, akivel a következő napokban a sebesültek ellátásában segítettek. Később a Vajdahunyad utcai csoport tagja, társaival 30-án a fegyverszerzés céljából elfoglalta a X. kerületi rendőrkapitányság épületét. A november 4-ei szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült, a Péterfy Sándor Utcai Kórházban ápolták. November 9-én megpróbálta elhagyni az országot, de letartóztatták. A kihallgatás után elengedték, újból disszidált, néhány hetet Ausztriában töltött. Hazajövetele után segédmunkásként dolgozott. 1957. július 16-án letartóztatták, 1958. július 23-án halálra ítélték. Ítéletét másodfokon 1959. február 24-én életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. 1970. március 25-én szabadult.

Először varrodában, majd takarítónőként dolgozott. 1980-tól rokkantnyugdíjas. A rendszerváltozás óta aktívan részt vesz több ötvenhatos veteránszervezet munkájában.

Kitüntetése: a Magyar Köztársaság Nagykeresztje (1991)