…A XIII. században találkozunk először Diósd okleveles említésével, az azt megelőző időszak ködbe veszett századaiban egy-egy legendában, krónikában újra és újra előbukkan településünk, hol Diod, hol pedig Dyod, Gyog, Gyod, Gyogh falu névvel. A legkorábbi adat a X. század elejére utal, melyet III. Béla király jegyzőjének latin nyelvű művében a GESTA HUNGARORUM-nak, Magyar-rév című fejezetében találunk meg…

…A szüret időpontját a Hegyközség jelölte meg… Az óboros hordókat feltöltötték, hogy minél több üres hordó álljon rendelkezésre a must fogadására.
A férfiak ilyenkor a munka közben szomszédolásra is szakítottak időt, egymás óborát kóstolgatták sonka, kolbász, pogácsa mellett, és megbeszélték a szüret várható eredményét….

…Geológiai adottságainak kihasználásával jelent meg első ízben az ipar Diósdon. 1864. május 9-én a község vezetői egy kérdőív kitöltése során úgy nyilatkoztak, hogy „a község déli részén egy igen jó agyagos tégla-hely van, melyen az uradalom évenként nagy számra terjedő égett téglát és cserépzsindelyt a legjobb sikerrel üzletre bocsát.”

…az első diósdi egylet a – Diósdi Olvasó Egylet – alapszabályának 2. pontjából:
„a Diósdi kör célja: barátságos összejövetelek által az észbeli tehetségek folytonos fejlődése a mai társadalmi kívánatok felé mindinkábbi törekvés, a mezei gazdaságban és kertészetben illetőleg a kertészeti tudományban minden nap tett új tapasztalatok közlése, kölcsönös eszmecserék közt, a községi, valamint a politikai napi események fölött tartandó értekezletek által a társas egyetértés fenntartása, végre a külföldön, a közgazdászat és kertészet tudományban jelenleg eszközlő kísérletek elsajátítása által a hazának minél hasznosabb polgárokká válása…”

Wágner Ferenc: Diósd története c. könyve nyomán